Adócsalás (költségvetési csalás) regisztrációs adóra

Az adócsalás- a Büntető Törvénykönyv 2012. január elsejei módosítását követően – költségvetési csalás regisztrációs adóra történő elkövetése jogalkalmazási problematikájára szeretném röviden felhívni a figyelmet. A regisztrációs adóról, a 2003. évi CX. - többször módosított – törvény rendelkezik. Az adónem ismertetésétől eltekintek, mert a tárgyalt problémával csak egy szakasza és alábbi rendelkezése bír jelentőséggel.

9. § (1) Az adót a vámhatóság állapítja meg (kivetéses adózás).

Kevés adónemre vonatkozik a kivetéses adózás, ezért szükséges ezt definiálni.

Kivetéses adózás: amikor az adóhatóság állapítja meg határozatban a fizetendő adót, annak alapját és mértékét.

Az adózás rendjéről szóló törvény egyértelműen rendelkezik, hogy ebben az esetben a tényállás tisztázása az adóhatóság feladata. Függetlenül attól, hogy az adózó milyen adatot szolgáltat.

A regisztrációs adó mértéke csak is a gépjármű ( személygépkocsi és motorkerékpár) objektív adatain alapszik.

Vannak büntetőeljárások, amelyekben a költségvetési csalást az ügyészség jelen adónemben azért látja megalapozottnak, mert a jogellenes külföldi rendszám használata – álláspontja szerint- egyben adóelkerülés szándékolt és célzatos magatartása is.

Ha így van, akkor miért sújtja közigazgatási szankció a jogellenes (vagy annak vélt) külföldi rendszám használatát?

Még a római jogból származó és ma is a büntető jogalkotás alapelve, hogy a büntetőjog eszközével csak olyan cselekményt szabad a büntető jog szerint hátrányos jogkövetkezménnyel sújtani, amely a polgári jogi, közigazgatási jogi és egyéb szankciókkal nem eredményesen védi meg a társadalmat a káros következményektől.

"Ultima ratio."