Dr. Béres-Deák Attila jogi szakterületei

Amerikai (rendszámú) autó

A szlovák rendszámú személygépkocsik esetében a pénzügyőrség tervei ellenére nem tudott szankcionálni (regisztrációs adót kiszabni, beszedni, adócsalás miatt büntetőeljárást indítani). Most az Amerikai Egyesült Államok forgalmi rendszámával ellátott személygépkocsik kerültek sorra. Egy VPOP tájékoztató szerint "ki van adva" a járőröknek, hogy minden amerikai rendszámmal rendelkező személygépkocsit állítsanak meg, vegyék közvetlen vámfelügyelet alá, kérjenek több milliós vámbiztosítékot és tartsák bizonytalanságban a birtokost. Mi a jogszabályi háttér? Mi a használó joga illetve kötelezettsége a közösségi vámjog szerint? Mit tehet a "megállított?" - Ezen kérdések megválaszolásában nyújtok szakmai hozzáértést.

Csempészet

A csempészet egyik legrégebbi gazdasági bűncselekmény. A vámszedés az ókortól kezdve kedvelt bevétele volt a kincstáraknak. Lényege a felségterületre behozott áruk bizonyos hányadának elvétele a hatalom monopóliuma révén. Rendeltetése kettős. Egyrészt az államkincstár feltöltése, másrészt a hazai áruk értékesítésének elősegítése az olcsóbb külföldi áruk rovására. Napjainkban a csempészet kettős jogkövetkezménnyel jár. Első a pénzügyi (közigazgatási) jogkövetkezmény. Ekkor a vámhatóság kiszabja - ha tudja - és beszedi büntető kamatokkal a legális behozatalkor esedékes közterheket - vámigazgatási bírsággal kiegészítve. Emellett büntetőeljárást kezdeményez, amelynek a végén szabadságvesztés, pénzbüntetés vagy közérdekű munka kiszabása várható. A büntetés súlyosságát a tényleges vámbevétel csökkenés mértéke határozza meg. Alap esetben (200.000,- Ft-ig) 2 év fogház, efelett pedig 3, 5 vagy akár 8 év börtön a büntetési tétel felső határa.

Gépjármű forgalomba helyezése

A gépjárművek importálása, az Unió másik tagállamában történő megvásárlása és Magyarországon történő használata költséges forgalomba hozatali eljárással is jár. Ennek az eljárásnak két jelentős adófizetési vonzata van. Az első az általános forgalmi adó megfizetésére irányuló eljárás, amennyiben az ÁFA fizetésére nem a vásárlás helyén kerül sor. (A vásárlás helyén, az eladó számlája alapján kerül sor az ÁFA megfizetésére magánszemély vásárlása esetén.) Ezen szabály alól kivétel, magánszemély általi új gépjármű vásárlása. Ebben az esetben a rendeltetési hely állama szerinti adómérték alapján az adott tagállamban kell az adót megfizetni. A kereskedelmi forgalom szabályai szerint megvásárolt gépjárművek esetében új és használt gépjárműveknél is a rendeltetési hely szerinti tagállamban kell az adót megfizetni. A másik jelentős adónem a regisztrációs adó.

Regisztrációs adó

Az egyik legvitatottabb, már az Európai Közösségek Bíróságát is megjárt adónemünk. Lényegét tekintve ez egy kivetéses adónem, mely a forgalomba helyezni kívánt személygépkocsit és motorkerékpárt terheli; hengerűrtartalom, üzemmód és évjárat szerint differenciált mértékű. Mértékét tekintve pár 10 ezer forinttól a több millió forintig terjedhet. Mivel nem igazodik a gépjármű értékéhez, ezért rendkívüli ártorzító hatása van. Ugyan lehetőség van a műszaki állapottól függő különleges adó megállapításra, de ezen eljárás annyira bonyolult, hogy ezt kevesen választják.

Vámbiztosíték

A vámteher megfizetésére a vámjogszabályok 10 és 30 napos határidőt adnak. Tíz nap áll rendelkezésére az azonnali vámteher megfizetésére kötelezettnek, és harminc nap a halasztott vámfizetésre engedéllyel jogosultnak. Ezen rövid időközben sem bízik a vámhatóság az önkéntes fizetési hajlandóságban. A „tíz naposok” addig nem birtokolhatják vámárujukat, amíg meg nem fizetik a vámterhet, a „harminc naposok” pedig engedélyük feltételeként – rendszerint bankgarancia útján - kötelesek a megfizetési hajlandóságukra biztosítékot adni.

Vámfelügyelet

A vámfelügyelet a vámjogi képviselethez hasonlóan lehet közvetlen vagy közvetett. Közvetlen a vámfelügyelet, amikor az árut a vámhivatal őrzi, az általa üzemeltetett közvámraktárban, vagy hivatalból raktározza saját raktárában. Ide tartozik a vámáru hivatalos kisérése is. Közvetett a vámfelügyelet minden más esetben. Ide tartozik a vámáru-nyilatkozatok, a vámbiztosítékok határidős figyelése, a biztosíték esetleges érvényesítése, ügyfél felszólítása, a biztosíték érvényesítése.

Vámhatározat

A vámhatározat meghozatala és a kötelezett részére történő kézbesítése teremt jogalapot a vámteher követelésére a vámhatóság részéről. Van egy különlegessége: általában a közigazgatási szervek határozata csak annak jogerőre emelkedésétől végrehajtható. A jogerőre emelkedés feltétele a jogorvoslati kérelem benyújtása esetén a másod fokú határozat meghozatala, jogorvoslati kérelem hiányában a jogorvoslatra biztosított határidő letelte. A vámhatározat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. Ennek kettős magyarázata van. Az egyik az, hogy az ügyek nagy százalékában a kérelemmel megegyező vámteher fizetésre kötelező döntés születik. (Az ügyfél vámkalkulációja megegyezik a jogszabály szerint követelhető vámteherrel.) A másik az a felismerés, hogy a vámteher fizetési kötelezettség elhúzása jogszerű határozat esetében is érdekében áll minden vámteher fizetésre kötelezettnek.

Vámhatározat elleni jogorvoslat

A vámhatározatok elleni – végrehajthatóságra halasztó hatállyal nem bíró – jogorvoslati eljárást minden tagállam a saját közigazgatási szabályai szerint folytatja le. Magyarországon a közléstől számított 15 napon belül – jogvesztés terhe mellet – lehet élni ezzel a joggal. A jogorvoslati eljárás illetékköteles. (Természetesen nem kell illetéket fizetni annak, aki illetékmentességgel rendelkezik, vagy akinek illetékmentességet engedélyeztek.) A jogorvoslati eljárás során a határozatot hozó vámszerv megváltoztathatja döntését, amennyiben egyetért a jogorvoslati kérelemben foglaltakkal. Ellenkező esetben köteles a kérelmet felterjeszteni felettes szervéhez. A felettes szerv három féle döntést hozhat. Ha egyetért az első fokon eljárt vámszerv döntésével, akkor azt helyben hagyja. Ha nem ért egyet és törvényes döntést képes hozni, akkor törvényes döntést hoz. Ha nem ért egyet, de nem tud törvényes döntést hozni – mert például megalapozatlan, iratellenes az első fokú döntés – akkor az első fokú határozatot hatályon kívül helyezi, és a szervet új eljárás lefolytatására utasítja.

Vámhatározat közigazgatási bíróság általi felülvizsgálata

A jogerős és végrehajtható vámhatározat ellen is van még egy jogorvoslat: a közigazgatási bíróság általi felülvizsgálat. Ezen eljárást a másod fokú jogerős határozat kézhezvételét követő 30 napon belül lehet kérni jogszabálysértésre hivatkozva. Ennek illetéke a vitatott vámteher összegének 6%-a. A polgári per általános szabályaitól eltérően az illetéket nem a keresetlevél benyújtásakor kell megfizetni, hanem pernyertesség vagy pervesztesség függvényében kell megfizetni a bíróság döntése alapján. (tárgyi illeték, feljegyzési jog)

Vámhatározat közigazgatási bíróság általi felülvizsgálata tárgyában született határozat Legfelsőbb Bíróság általi felülvizsgálata

Ez nem szójáték, hanem ez a jogi terminológia. Egészen 1999-ig a közigazgatási perekben is érvényesült a „kétfokúság”. Döntés és jogorvoslat. Ezt követően jogalkotónk a Magyar Köztársaság Országgyűlése úgy döntött, hogy azon közigazgatási perekben, amelyekben a másodfokú jogorvoslat biztosított, ott nem engedi meg a kétfokú bírósági jogorvoslatot. Helyette viszont lehetőséget biztosít egy felülvizsgálati eljárásra a Legfelsőbb Bíróság előtt. Ennek lényege, hogy a Legfelsőbb Bíróság megvizsgálja a közigazgatási bíróság döntését, és ha az jogsértő, akkor hatályon kívül helyezi, ha jogszerű, akkor hatályában fenntartja. Illetve lehetősége van egyes ügyfajták esetében a törvényes határozat meghozatalára.

Vámjogi képviselet

Az Unió vámjoga a vámeljárásoknál kétféle képviseleti módot szabályoz. Az egyik a klasszikus képviselet, amikor a képviselő a megbízója nevében és érdekében jár el. Ekkor közvetlen a képviselet. A másik a közvetett képviselő, aki a megbízója érdekében, de saját nevében jár el a vámhatóság előtt. Az első esetben a képviselő úgynevezett „adminisztratív segítő”, a második esetben önálló ügyféli státuszban lévő alanya a vámeljárásnak. A vámhatározatnak ő a címzettje, ő fizeti meg saját számlájáról a vámterhet és felel mindazon kötelezettségekért, amelyek a vámkezelést kérőt terhelik. Az ő jogai is megegyeznek a vámkezelést kérőével. Lényeges a szerepe még a számviteli és általános forgalmi adó elszámolásokban is. A vámterhet költségként elszámolni, az importhoz kapcsolódó általános forgalmi adót visszaigényelni csak a közvetett képviselő által a vámáru felett rendelkezésre jogosult részére kibocsátott, megküldött bizonylat alapján lehetséges.

Vámkezelés külföldön

Az Unió egységes vámszabályozásából következik, hogy a vámkezelést kérő honosságára tekintet nélkül a Közösség területére beérkező vámárut bármely tagállamban egységes feltételekkel lehet kezdeményezni, illetve lehet kérni annak szabadforgalomba bocsátását. Az egységes feltétel sajnos csak látszólagos. A fizetendő vámteher és a vámeljárás ugyan azonos, de nem azonos a vámkezelés időtartama, bonyolultsága. Sőt a vámteher megfizetésének módja is változó. Míg nálunk a vámhivatalok nem üzemeltetnek házi pénztárat - tehát vámfizetés csak banki átutalás útján lehetséges - addig például Németországban egy bevételi bizonylat ellenében a helyszíni készpénz fizetési lehetőség adott. Van egy komoly hátránya a más tagállami vámkezelésnek, mégpedig az, hogy ezáltal a másik tagállam háttér közigazgatási jogszabályainak rendeljük alá magunkat, annak jogorvoslati rendszerével együtt. A jogorvoslati eljárás igénybevétele ekkor szinte lehetetlen, vagy csak tetemes külföldi ügyvédi költségek megfizetésével megoldható.