"Cégtemető" és ügyvédi közreműködés

Két hónapja a Heves Megyei Főügyészség közleményt adott ki, hogy három év nyomozás után “lecsapott” az eddigi legnagyobb “cégtemetőre”. A feltárt “fantom cégeket” Nagyvisnyó községben és Heves megye egyéb helyeire jegyezték be, amelyek munkaerő-kölcsönzést és egyéb más tevékenységet folytattak, de az alkalmazottakat nem jelentették be, viszont “csökkentett”, a munkáltatót terhelő közterhet számláztak a megbízók felé. Ezzel költségvetési csalást követtek el a vádhatóság álláspontja szerint. (A régi Btk. 310.§-a, az új Btk. 309.§-a). Felmerült még ún. “számlagyári” tevékenység is. A nyomozás során több ingatlan, gépjármű és készpénz bűnügyi zárlatát rendelték el. A hírek között az is szerepel, hogy számos ügyvéd is közreműködött a “cégtemető” tevékenységében. Hogy pontosan mi volt az ügyvédek cselekménye az nem derült ki a híradásokból. Tekintettel arra, hogy manapság több ügyvéd ellen folyt, folyik büntetőeljárás ún. intellektuális közokirat-hamisítás miatt, vélhetőleg itt is ez a vád.

Ez a cselekvőség - jogi szakszóval - abban merül ki, hogy az ügyvédek közreműködtek abban, hogy valótlan adat kerüljön be a cégnyilvántartásba. Jelesül olyan személyek kerültek bejegyzésre üzletrész tulajdonosként, felelős vezetőként, akik valójában nem is akartak cégtulajdonosokká, igazgatókká és egyéb vezető tisztségviselővé válni. Tudvalévő, hogy a cégalapítás, már megalapított cégben változás bejegyzési eljárásban ügyvéd közreműködése kötelező. (Nincs szabadon választott, mint a műkorcsolyában.) Ebből következően minden “cégfantomizáláshoz” legalább egy fő ügyvédi “bűnös” közreműködés is szükséges. Mondhatnánk, hogy ahány fantom cég, annyi “közokirat-hamisító” ügyvéd.

Valóban bűncselekményt követ el az az ügyvéd, aki később bűnös vagy semmilyen tevékenységet nem folytató cég alapításánál, változásainak bejegyzésénél közreműködik? Némi cinizmussal mondhatnánk, hogy legalább annyira, mint az a bolti eladó, aki olyan kést ad el, amivel később a vevő gyilkosságot követ el.

A Legfelsőbb Bíróság (ma Kúria) egyik eseti döntése szerint viszont az üzletrészre vonatkozó adásvételi szerződést készítő ügyvédnek meg kell győződni arról, hogy a vevőjelölt valóban üzletrész tulajdonos akar lenni. Nem elégséges az erre vonatkozó határozott akaratának kijelentése, hanem az ügyvédnek ezt követően fel kell hívnia figyelmét arra, hogy olcsóbban is juthat céghez, minthogy egy működőt átvesz. Új cég alapításával kizárhat minden a korábbi működésből eredő kockázatot. Az, hogy egy működő cég megvásárlásával esetleg bevezetett üzletet, üzleti kapcsolatot, kedvezőbb banki hitelezői pozíciót is vásárol úgy látszik nem szempont a legmagasabb bírói fórum szerint.

Ezen “bűnös” ügyvédi tevékenységnek úgy lehetne elejét venni, ha az új Ptk-ban (a módosítás még nem késő) kimondaná a jogalkotó, hogy gazdasági társaság üzletrésze forgalomképtelen.