Deviza kölcsön és a Kúria július 4-i határozata

Időben regisztráltam így részt vehettem személyesen a legfelsőbb bírói fórum, a Kúria, azon határozatának kihirdetésén, amelyben azt kellett kimondania, hogy a jogerős közbenső ítélet rendelkezése jogszerű-e vagy sem. Vagyis, hogy az árfolyamrés, mint költség a THM (teljes hiteldíj mutató) jogszabályban meghatározott részének kellett-e volna lennie, és annak hiánya semmisséget eredményez-e a törvény rendelkezése folytán.

A polgári perrendtartás egyértelműen rendelkezik arra vonatkozóan, hogy ilyen felülvizsgálati kérelem esetén - közbenső ítélet felülvizsgálatáról van szó - a Kúria csak helyben hagyó vagy hatályon kívül helyező végzést hozhatott volna.

Ezzel szemben a legfelsőbb bírói fórumunk hatályában fenntartva a semmisséget megállapító határozatot az ügyet is eldöntötte érdemben, még pedig úgy, hogy a semmisség következtében fennálló eredeti helyzet visszaállítását akép rendeli el, hogy ezt az árfolyamrést 1%-ban maximálta.

Ez a “nesze semmi fogd meg jól” népi mondásnak megfelelő határozat.

A Kúria a polgári perrendtartás rendelkezése szerint jogegységi eljárást is kezdeményezhetett volna az ügyben. Annak döntése eredményezett volna minden bíróságra kötelező jogi véleményt.

Nem kezdeményezte, így elhárította magától a törvényi kötelezettségét a jogegység megteremtésére.