Kettős bírságolás dohánytermékek jogellenes forgalmazása miatt

A Nemzeti Dohányboltok megjelenésével köztudottan csökkent a dohánytermékek legális forgalmazásásának mennyisége. Sajnálatosan ez nem a dohányzásról leszokás magasabb számának, hanem az illegálisan forgalomba kerülő dohánytermékek nagyobb mennyiségének tudható be.

Ezt a jelenséget a NAV pénzügyőrei is észlelték és fokozottabb ellenőrzési tevékenységet folytattak az utóbbi időben. Ezen fokozott ellenőrzési tevékenységük kapcsán a felderített jogsértések szankcionálása terén egyre többször folytatnak a kettős eljárás (latinul “ne bis idem”) jogelv és tételes jogi rendelkezés tilalmába ütköző bírságolás és büntetőeljárás együttes kezdeményezési gyakorlatot.

Amennyiben még nem értékesített, magyar adójeggyel nem rendelkező dohánytermékeket lelnek fel az ellenőrök, akkor jövedéki igazgatási eljárást indít a hatóság, és a dohánytermék belföldi értékének kétszeresének megfelelő jövedéki bírságot szab ki. Ezt követően vagy ezzel egy időben büntetőeljárást is kezdeményez a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező pénzügyi nyomozó szervnél.

A hivatkozott büntető törvényi tényállás a Btk. 379.§ (1) bekezdés a) pontjába ütköző jövedéki adózás alól elvont termékre vonatkozó orgazdaság (un. jövedéki orgazda az, aki a jövedéki adózás alól elvont terméket vagyoni haszon végett megszerez, elrejt, vagy elidegenítésében közreműködik).

A kettős jogi eljárással kapcsolatban az aggály a következő:

Régi római jogi elv, hogy ugyanazon személy, ugyanazon tényállás szerinti cselekménye miatt csak egyszer vonható felelősségre. Ez az elv latinul: Ne bis id idem.

Ezt a jogelvet a magyar jogalkalmazás eddig a kétszeres büntetőeljárás megindításának tilalmára alkalmazta, alkalmazza. A már 12. évében lévő európai uniós tagságunknak köszönhetően ezen jogalkalmazási gyakorlatunkat meg kell változtatnunk és olyan közigazgatási szankciókra is ki kell terjeszteni, melyek büntető jellegűek.

Az Európai Unió Alapjogi Chartaja rendelkezik a kétszeres eljárás tilalmáról. A Charta is büntetőeljárást említ, de az Európai Unió Bíróság joggyakorlata ezt kiterjesztette a büntető jellegű közigazgatási bírságokra is.

A közigazgatási bírságok, mint jövedéki bírságok jellegük szerint lehetnek: mulasztást szankcionálóak, eljárás előbbre vitelűek, adóbevétel csökkenést kompenzálóak és büntetők.

Az Európai Unió Bírósága több ítéletében megfogalmazta, hogy a “Ne bis in idem” jogelvébe akkor nem ütközik a közigazgatási szankció és büntetőeljárási szankció együttes alkalmazása, ha a közigazgatási szankció nem büntető jellegű.