Kiemelt büntetőügyekben kiemelt ügyészi felkészülés
2013. június 17. — Dr. Béres-Deák AttilaAz Ügyészségi Közlöny 2013. évi 5. számában megjelent Legfőbb Ügyész-helyettesi utasítás szerint a kiemelt büntető ügyekben ún. helyettes ügyészt kell kijelölni, illetve felkészíteni. Az utasítás megállapítja, hogy a kiemelt ügyek ügyészi vádképviseleti és nyomozati tevékenysége nem hatékony. Sok esetben az ügy előadó ügyészeinek távolléte miatt, az ügyeket "átvevő" ügyészek nem felkészültek az adott ügy tekintetében.
Idézve az utasításból:
Kiemelt üggyé nyilvánított ügyekkel kapcsolatos feladatok folyamatos és megfelelő színvonalon történő ellátását gyakran akadályozza az előadó ügyész bármely okból történő távolléte. Amennyiben az ilyen, jellemzően bonyolult ténybeli és jogi megítélésű ügyekben – a rendszerint szoros ügyintézési határidőkre figyelemmel – az előadó ügyész helyett az eljárás addigi menetét és a bizonyítás állását nem ismerő másik ügyész intézkedik, az a téves döntések meghozatalának, illetve az eljárási késedelem kialakulásának fokozott veszélyét hordozza.
Ennek kiküszöbölésére a kiemelt ügyek kezelése kapcsán új munkaszervezési modell alkalmazását rendeli el a Legfőbb Ügyész helyettese. Hogy mi ez az új modell, azt az utasításból idézem ismét:
1. Minden új, illetve már folyamatban lévő kiemelt ügyben az ügyintéző ügyész mellé legalább egy másik, az eljárás tárgyát képező cselekmények megítélésének bonyolultságához, és az ügy terjedelméhez igazodóan esetleg több további előadó ügyészt kell kijelölni. Az ügyészek kiválasztása során irányadó szempontrendszer legfontosabb eleme, hogy az ügyintéző ügyészek esetleges távollététől, illetve halasztást nem tűrő egyéb hivatali elfoglaltságaitól függetlenül, mind a konkrét ügyintézési feladatok, mind a jelentéstételi kötelezettség ellátása, a lehető legmagasabb szakmai színvonalon, folyamatosan, az időszerűségi követelmények megtartásának biztosításával történjék.
2. Az eljárás során egy adott intézkedést csak egy ügyész végezhet el, aki a személyéhez köthető tevékenységért tartozik felelősséggel.
3. A főügyészségeken a főügyész hatáskörébe tartozik annak meghatározása, hogy a kiemelt ügyekhez kapcsolódó egyes feladatokat az előadóként kijelölt ügyészek közül ki látja el.
4. A kijelölt ügyészek mindegyikének felelőssége, hogy a kiemelt ügyben tett minden intézkedést, illetve jelentést – amennyiben az ügyintézésben közvetlenül nem vesznek részt – a lehető legrövidebb időn belül megismerjék. Ezt – szükség esetén – másolat rendelkezésére bocsátásával, vagy az ügyiratba való betekintéssel kell biztosítani.
5. Amennyiben az ügy érdemét érintő, különösen a bizonyítás irányát meghatározó kérdésekben a kijelölt ügyészek között eltérő álláspont alakul ki, bármelyikük a felettes ügyész döntését kérheti.
6. Ha a kiemelt ügy nyomozása ügyészi hatáskörbe tartozik, annak teljesítésére nyomozócsoportot kell szervezni. A nyomozócsoport vezetőjét az ügyészségi nyomozást végző nyomozó ügyészség vezetője jelöli ki.
7. A körlevélben foglaltakat 2013. június 1-jétől kell alkalmazni.
Az új munkamodellt nem csak a kiemelt ügyek, hanem az "egyszerű" ügyek vonatkozásában is szükséges lenne alkalmazni. Amíg az egyes bíró, a bírói tanács, az ügyvédek az esetek szinte mindegyikében végig viszik az ügyet, addig az eljáró ügyészek sűrűn váltják egymást a folytatólagos tárgyalásokon. Ideje lenne bevezetni az "egy ügy egy ügyész" munkamodelt. Bizonyosan hozzájárulna az ügyek rövidebb időn belüli, szakszerűbb lezárásához.
Vissza a blogbejegyzésekhez