Mit tehetnek a követelésbehajtók jogszerűen és milyen tevékenységük jogellenes

"Tartozik a fél ország." - állapította meg nem régen egy neves közgazdászunk. Ez igaz. Bankok, pénzintézetek, gáz, áram, távközlési stb. szolgáltatók tetemes kintlévőséget tartanak nyilván. Ezen követelések nyilvántartása, kezelése rengeteg alkalmazotti munkaórába és egyéb más technikai költségbe kerülnek. Emiatt egy jó pár éve alakultak, alakulnak olyan vállalkozások, amelyek un. kiszervezés keretében átvállalják ezt a feladatot a hitelezőktől. Ez olyan legális tevékenység, mint a gyümölcs betakarítása, kaszálás vagy a birkanyírás. Olyannyira legális, hogy a TEÁOR 2008-ban is szerepel 8291 '08 Követelésbehajtás címszó alatt. Sőt eme tevékenységi jegyzék pontosan meg is határozza a tevékenység tartalmát, ami a következő:

8291 - Követelésbehajtás

Ebbe a szakágazatba tartozik:

a fizetendő követelések összegyűjtése (az adósság megvásárlása nélkül) és utalványozása az ügyfelek számára, mint pl. számla, csekk, szerződés vagy pénz vagy egyéb követelés gyűjtése, kezelése, pénz átutalása.

a magánszemélyek hitelminősítésével és foglalkoztatás történetével, valamint a vállalkozások hitelminősítésével összefüggő jelentés összeállítása, illetve információszolgáltatás pénzintézetek, kiskereskedők és mások számára, akiknek szükségük van e személyek vagy cégek hitelképességének vizsgálatára.

Vegyük górcső alá ezt a nem túl bonyolult tevékenységi rendszert.

A megbízó követeléseinek, kintlévőségeinek összegyűjtése. Közkeletű nyelven egy adatbázisba foglalása. A zárójelben lévő kifejezésből is láthatóan ez nem foglalhatja magába az adósság megvásárlását, mert az már a pénzügyek állami felügyeletét ellátó kormányzati szerv feladata. Rövidítve PSZÁF. Ennek az összegyűjtött kintlévőségnek az utalványozása az őt megbízó hitelező felé. Az utalványozási tevékenység példálózó felsorolással egyértelműsítve van. Számla, csekk, szerződés átfogó kifejezéssel pénzügyi bizonylatok gyűjtése. Ez magába foglalja azok nyilvántartását, irattározását. Feladata továbbá a pénz vagy egyéb követelés gyűjtése, kezelése és a begyűjtött pénz átutalása a megbízó részére.

Lássuk, belefér vajon ebbe a tevékenységbe az adósok telefonon történő hívogatása, rövid szöveges üzenettel történő felhívása, zöld színű levelező lapon visszahívásra, adategyeztetésre történő invitálása, személyes felkeresés lakáson, munkahelyen. Üzenet hagyása szomszédoknál, rokonoknál.

Megállapíthatjuk, hogy nem. Ezen megállapítás helyességének igazolásához először is meg kell vizsgálni, hogy a követelésbehajtó vállalkozást milyen jogviszony fűzi megbízójához (bank, pénzintézet, egyéb szolgáltató, stb).

Tekintettel arra, hogy vállalkozások egymás közötti viszonyáról van szó, így nem juthatunk más jogviszonyra való következtetésre, mint a megbízási szerződés. Ez a szerződés fajta a Polgári Törvénykönyvben nevesített szerződés típus. Mivel nevesített szerződés, így annak fogalmát, funkcióját, pontos tartalmát a törvény előírja. Megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet a megbízó utasításai szerint és érdekeinek megfelelően ellátni. Ezen ügyellátásért megbízási díjra jogosult. Így foglalhatjuk össze röviden.

Ez tehát a megbízó és megbízott jogviszonya. Kiterjed-e ez a viszony harmadik, a megbízási szerződésben nem szeplő fél irányába? Kiterjedhet, mert a követelésbehajtás eleve a hitelező és adósa közötti hitelviszony rendezésére vonatkozik. Viszont ahhoz, hogy e jogviszony kiterjedjen a harmadik személyre (adósra), ahhoz az szükséges, hogy a követelésbehajtó rendelkezzen a megbízója meghatalmazásával az adott követelés kezelésére. A meghatalmazás a magyar jogban a meghatalmazó egyoldalú jognyilatkozata arra vonatkozóan, hogy valamely ügyeinek vitelére más személy eljárását veszi igénybe. A megbízott, jelen esetben a követelés behajtó csak és kizárólag ilyen meghatalmazás birtokában járhat el az adósnál. És nem elég a meghatalmazás tényére utalni, hanem azt teljes bizonyító erejű magánokiratba bele is kell foglalni, azt a harmadik személy részére (adósnak) át is kell adni.

Amennyiben a szabályos meghatalmazás átadása megtörtént, akkor jogosult a behajtó a megbízója érdekeinek megfelelően a követelés behajtására. Ekkor már a hitelező képviselőjeként léphet fel.

Vizsgálódásunk következő tárgya, hogy jogosult-e a követelés kezelő ezen tevékenysége során pénzt átvenni, saját bankszámlájára utaltatni, erre felhívhatja-e az adóst.

A kérdés megválaszolásához tisztázni kell, hogy milyen képviseletről van szó, közvetlenről vagy közvetettről. A kettő között az a különbség, hogy a közvetett képviselő a megbízó elé helyezkedik, tehát saját számlájára, de a megbízó javára, még a közvetlen képviselő a megbízó számlájára, de saját nevében jár el. Ez a követelés behajtás, követelés kezelés tevékenységnél azt jelenti, hogy a követelés behajtó megbízója követelését közvetett képviselet esetén a saját maga nevében szedi be, saját bankszámlájára utaltatja és később elszámol a megbízójával, míg a közvetlen képviselet esetén megbízója nevében szedi be a pénzt és a megbízója bankszámlájára utaltatja.

Mitől függ, hogy egy képviselet közvetett vagy közvetlen? Elöljáróban leszögezem, ha a meghatalmazásban nincs feltüntetve a képviselet módja, akkor csak közvetlen képviseletről lehet szó. Ha a meghatalmazásban a közvetett képviseletre szóló utalás van, akkor jöhet szóba annak vizsgálata, hogy az jogszerű vagy nem jogszerű. A magyar polgári jog nem tiltja a közvetlen képviseletet, de nem is határozza meg annak lényegét, tartalmát. Mindössze két nevesített szerződésben (bizományi, szállítmányozási) találkozhatunk annak joghatásával.

Ebből következően, ha a követelés behajtó meghatalmazásában szerepel is, hogy "közvetett képviselőként járhat el", annak jogi tartalmát a meghatalmazásban pontosan le kell írni. Példa rá a Közösségi Vámjogi Kódex, illetve a magyar adózás rendjéről és az adóigazgatási eljárásról szóló törvény, amely a közvetett képviseletet megengedi, de egyben annak definícióját is megadja.

Összegzésként megállapítható, ahhoz, hogy egy követelésbehajtással foglalkozó vállalkozás jogszerűen járjon el az adósoknál az alábbi feltételek szükségesek:

a cégjegyzékben a tevékenységi köreiben szerepelni kell a TEÁOR 8291 tevékenység megnevezésének, a megbízójától kapott írásos meghatalmazással kell rendelkezni, amelyben azonosító (meghatalmazó, megbízott) adatain kívül szerepelnie kell, hogy milyen tevékenységre van felhatalmazva (pénzátvételt külön is nevesíteni kell), a képviseleti jogosultság megnevezését, ha az közvetett képviselet és annak tartalmának leírását. A meghatalmazást véglegesen át kell adni az adósnak (nem elég csak meglengetni az orra előtt), illetve levelezés esetén a levélhez csatolni kell.

Mikor jogellenes a követelésbehajtó tevékenysége még a szabályos meghatalmazás benyújtása esetén is?

Polgári jogilag jogellenes, ha megbízásának, képviseleti jogosultságának kereteit túllépi. Ez megvalósulhat kezelési, adminisztrációs egyéb költségeinek az adóstól történő követelésével, nem a szerződés szerinti kamat követelésével, a polgári jog alapvető rendelkezéseinek megsértésével.

Büntetőjogba ütközik, ha cselekménye a társadalomra veszélyes. Ez akkor következik be, ha cselekménye, amely Magyarország állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti. Ezek a Büntető Törvénykönyvben nevesítetten a következők lehetnek példálózóan:

• önbíráskodás (Btk.273.§)
• magánokirat-hamisítás (Btk.276.§)
• kényszerítés (Btk.174.§)
• zaklatás (Btk. 176/§.§)
• magántitok megsértése ( Btk. 177.§)
• visszaélés személyes adattal ( Btk. 177/A.§)
• rágalmazás (Btk. 179.§)
• sikkasztás (Btk.317.§)
• csalás (Btk.318.§)
• hűtlen kezelés (Btk.319.§)
• zsarolás (Btk.323.§)

Mindezek alapján úgy látom, sok esetben a követelésbehajtók jogszerűtlenül járnak el. A telefonos vagy személyes zaklatások, zsarolások egyértelműen törvénytelenek. Ajánlom a kedves olvasóknak, hogy mielőtt adósságukat egy behajtócégnek fizetnék meg, mindenképpen konzultáljanak egy ügyvéddel. Sok kellemetlenséget kerülhetnek el.