Trükkös pénztárgépek

A decemberben közzétett adóhatósági vizsgálatok 2013-ban a pénztárgépek használatára is ki fognak térni. Természetesen ennek az alapja, hogy az adóhatóság plusz 96 milliárd forint áfabevételt vár, amit az új interneteses kapcsolatkiépítésű pénztárgépnek kell teljesíteniük.

És akkor hátra lehet dőlni? Nem. Nem véletlen, hogy az adóhatóság kíváncsi lett a tényleges forgalmakra. Fehérítés a cél, a fekete kereskedelmek felszámolása, vala mint a többlet adóbevétel, de ennek vannak súlyosabb következményei is a trükköket alkalmazó kereskedők számára. Az egyik a két pénztárgéppel kezelt forgalom, a másik az informatikai trükköket rejtő kettős bevételt tartalmazó pénztárgépek kiiktatása. És akkor még nem is volt szó a készpénzmozgás limitált határairól.

Felmerült több esetben, hogy mit követ el az, aki két pénztárgépet használ, de csak az egyik forgalmát és adóját vallja be. A válasz egyszerű, költségvetési csalást. Tehát nem polgári igény keletkezik, mint tartozás esetében, hanem szándékos adóelvonás, ami büntetendő. Ha már az adóhatóság a felderítésen túl a vizsgálatot megindítja, úgy ezt a helyzetet csak ügyvéd segítségével lehet megoldani.

Időben fel kell készülni a régebben használt, de mára elfelejtett szavú „rovancsra” is, amely a pénztári pénzkészlet megszámolását jelenti. Természetesen egy adóellenőrzésnek nem az a legfontosabb dolga, hogy egy pici élelmiszer bolt napi bevételét rovancsal ellenőrizze, hanem ennél sokkal nagyobb összegeket rejtő –vagy nem rejtő- házi pénztárak ellenőrzése. Arra az egyszeri vállalkozásra kell gondolni, ahol van százötven millió tartozás, és a házi kassza a pénzári jelentés szerint harminc millió készpénzt tartalmaz. Holott, ha kinyitják, legfeljebb a benne aszalódó kisegeret találhatják meg.