Adalék a vételi (opciós) jog biztosíték célú kikötése semmisségéhez

Legutóbbi bejegyzésem a vételi (opciós) jog biztosíték célú kikötés semmisségére vonatkozóan heves ellenzést váltott ki egyes "bankokat pártoló" és érdekeiket képviselő jogászok körében. Az elején megjegyzem, hogy a hitelezők érdekében fellépni nem törvénytelen, és nem vétek. Mint minden jogvita esetén, ebben a jogkérdésben is számos pro és kontra érv felhozható. A kontra érvek többnyire arról szólnak, hogy az ügyfél aláírta, tehát elfogadta a vételi jog alapítását, így az később már nem vitathtó. Mások érvelése, hogy "örülhet az ügyfél, hogy csak vételi jog került kikötésre és nem zálogjog". Elhangzanak olyan érvek is, hogy vételi (opciós) jog kikötésének elfogadásával - bármennyire semmis is az - az ügyfél járt jól, mert enélkül nem kapta volna meg a kölcsönt.

Tekintsük át egy példán, mivel járhat az ügyfél számára, ha a vételi (opciós) jog kikötésének semmisségére hivatkozik.

1. Hitelező felmondott szerződése általában így áll: adós felvett cca. 2 millió forint kölcsönt, már vissza fizetett 3 és fél milliót, hátra van még fél millió.

2. Ezt már nem tudja törleszteni.

3. Bank él vételi jogával és kéri, hogy az adós adja át részére a gépkocsit.

Ekkor egy lehetséges jogi lépés az adós részéről:

1. Közli (akár jogi képviselő útján), hogy "Semmis a vételi jog biztosíték célú kikötése." (Tudvalevő a Polgári Törvénykönyvből, hogy a semmisségre bárki határidő nélkül, külön eljárás megindítása nélkül hivatkozhat.)

2. A hitelezőnek (a banknak) ebben az esetben, ha azt akarja, hogy a semmisséget ne vegye figyelembe a bíróság, akkor pert kell indítania az adós ellen. Meg kell előlegeznie a perilletéket (pertárgy értékének 6%-a). Az adós lakóhelye (székhelye) szerinti illetékes járási bíróságon vagy törvényszéken kell megindítania a pert. Az adós költsége mindössze az őt képviselő ügyvéd munkadíja.

3. A bíróság előbb-utóbb hoz egy jogerős ítéletet. Ebben megállapítja, hogy semmis vagy nem semmis a vételi jog kikötése. Ha azt állapítja meg, hogy semmis, akkor az ügy lezárul. Ha azt állapítja meg, hogy nem semmis, tehát a vételi jog érvényesítése jogszerű, akkor jön a következő pont.

4. A hitelező pert indíthat a dolog kiadása iránt. Amikor ezt megnyeri jogerősen, akkor bírósági végrehajtó útján elviheti a hitelező a gépkocsit, és ekkor válik tulajdonossá, mivel a tulajdonjog keletkezéséhez a tulajdonjog átadása (jogászian: tradíció) is szükséges.

Ekkor már vélhetően egy értéktelen roncsot tulajdonol a hitelező, ha pernyertes lesz.